A vízszerelési munkáknál alaposnak kell lennünk és pontosan kell dolgoznunk. A víz esetleges szivárgása sok kellemetlenséget okozhat, de messze nem olyan veszélyes, mint az elektromosság, vagy a gázszerelés. Mindettől függetlenül, ismernünk kell az alapszabályokat, szabványokat, és kisebb trükköket, amelyeknek a betartása elengedhetetlen. A vezetékekben nyomás van, így folyamatos feszítő hatása van a rendszerre, a meleg víz esetében ez még fokozottabb. Ahhoz, hogy a nyomás ne okozzon gondot, mindenképpen szabványos anyagokat, illesztéseket kel csinálnunk. Ennél a munkánál a "barkácsolás" több gondot okozhat, és mivel a rendszer nagy része rejtve lesz, a javítás is rengeteg munkát igényel. (Főleg, ha utólag kell a burkolatot, és egyéb dolgokat lebontani, feltörni.)
Mielőtt nekilátunk a vízvezeték tervezésének, meg kell határoznunk, hogy hol lesznek kiállások (csapok, lefolyók, elzárók) A fali csapoknál a hideg, és meleg víz kiállásához egy adott távolságot kell tartani, néhány mm nem okoz gondot. Viszont a kiállás mélysége igen. Ha tudjuk, hogy csempézve lesz a fal, és a kiállás a jelenlegi fal síkjánál jóval kijjebb van, akkor nehéz lesz eltakarni. Ha viszont a fal síkjáig engedjük, és később a csempézés előtt gipszkarton burkolatot készítünk, akkor pedig nagyon bent lesz.
SzerelésekA régi rendszer cseréje elég bonyolult, függ attól is, hogy betonozva lettek-e a csövek, vagy sem, illetve, hogy milyen típusú csövekről van szó. A mai rendszereknél már lehet kapni műanyag csöveket és szerelvényeket, amelyeket nagyon gyorsan lehet szerelni. Kis túlzással mondhatom, hogy szinte kézzel meg lehet húzni a csatlakozóknál, s elosztóknál úgy, hogy nem fog szivárogni. A fém csövek esetében a régi ólom, és az újabb réz már keményebb dió. Ezeket forrasztani, hegeszteni kell, így ez inkább szakembereknek való. Ezért erre nem térek ki bővebben. A szerelvények (csapok, szelepek, elosztók) cseréje könnyű. Mindig zárjuk el a főelzárót is, ez a legbiztosabb. És a szakaszok lezárásához szükséges csapokat is érdemes a rendszerhez megtervezni. Például a mosógépet külön lehessen elzárni, vagy a meleg víz rendszert. Ennek praktikus okai is vannak, ha esetleg gyorsan cserélünk bojlert, vagy mosógépet, akkor ne keljen teljesen víz nélkül maradnunk. A mosdók alá általában elhelyeznek mindkét vezetékre elzárót, így egy csap cseréje gyors és egyszerű.
Vezetékek elhelyezése
A vízvezeték, amikor a területünkre, telkünkre érkezik, akkor pontosan megadott helyen jön be, és adott mélységben. Minimum 80 cm mélyen. Ezt a terület adottságai, illetve a hatóságok szabályozzák. Erre azért van szükség, mert ilyen mélységben a csőben nem fagy meg a víz. Amint a házunkba vezettük, rajtunk áll, merre visszük, amennyiben betartjuk a szabályokat., és ügyelünk arra, hogy ne tudjon elfagyni. Ehhez javasolt, hogy végig az egész hosszában hőszigetelve legyen. Ez a melegvizet is megőrzi, mondjuk a fűtésnél, és nem vész el az energia menet közben. Érdemes Polifoam csövet (ez olyan, mint a szivacs) vásárolni, amit rá lehet húzni a vezetékekre. Itt is igaz az alapelv, hogy ne vezessük a csöveket akármerre, mert a fal leburkolása után nem fogjuk tudni merre ment, és amikor a falra szerelünk lámpát, vagy szekrényt, esetleg belefúrunk a csőbe. Ha szerencsénk van azonnal folyik a víz, és tudjuk, hogy baj van. Vagy csak enyhén szivárog, és akkor lehet keresni a hibát, feltörni a követ. Legyünk precízek!Új lakások esetén szokás a talajban vezetni minden vezetéket (víz, villany, padlófűtés), így a falak mindenhol szabadon használhatóak. Ezekhez léteznek rögzítő rendszerek, amelyek a padlózatban rögzítik és tarják a csöveket. Erről külön érdemes tájékozódni, mert sokféle létezik.
Itt a legolcsóbb megoldást írom le. 
Létezik egy ponthegesztett háló, ami vékony acél rudakból van, és a találkozási pontokon van hegesztve (ponthegesztve), ezt lehet letenni a padlóra, és gyors kötözővel odafogatni a csöveket. 
Ebben az esetben a csövek nem mozdulnak a belebetonozás során. A pontháló alá kell egy kis magasító, ami 2-3 cm-re feltartja az egészet, így a beton mindenhol körbe fogja majd a rendszerünket. Érdemes a rendszer alá egy szigetelő réteget is letenni, így a meleg (ha fűtésről van szó) felfelé tud áramlani. A padlószigetelés egyébként is fontos, de ez egy másik cikkben lesz... Ha a falban fogjuk vezetni a csöveket, akkor azokat be kell vésni, szigetelni, és azután lehet majd a falmunkákat végezni. Figyelem! Minden elvégzett munka után, akár fűtést, akár vizet szerelünk, próbanyomást kell végezni. Ha hibás valahol, akkor még a betonozás előtt derüljön ki. A teljes nyomást rá kell adni, hiszen ezen fog működni. Ezen a ponton kérhetünk segítséget szakemberektől is.
Hatalmas választék van a radiátorok típusaiban. A helyiségek mérete és a radiátorok hő leadása határozza meg, hogy mekkorát kell használni. Így erre nem térek ki részletesen. Ami viszont fontos: az elhelyezésnél arra kell törekedni, hogy a helyiség légmozgása optimális legyen. Többnyire az ablakok alá szokták elhelyezni. Helytakarékosság szempontjából léteznek olyan fűtőtestek, amelyek a padlóburkolat szegélyén futnak. A fürdőszobába pedig a "törülköző szárító" típusút érdemes venni. Ez kevés helyet foglal és praktikus. A konyhához pedig létezik olyan kicsi, amit a szekrények lábazatába lehet építeni, és egy kis ventillátorral van felszerelve. Érdemes tehát a piacon körbenézni és a legjobbakat kiválasztani.
Lefolyók, elvezetők
A lefolyókat PVC csövekkel alakítják ki, ezek átmérője nagyobb, mint a bejövő víznél, és nincs bennük nyomás. Sokkal egyszerűbb őket szerelni. A méretek használata: sima víz elvezetésére (konyhai mosogató, mosdó) a 40-es elég (4cm-es), ebben darabos, vagy nagy szennyeződés nem fog távozni. Ahol több elvezető találkozik, ott egyre nagyobb méretre lesz szükség. A fürdőben a mosdó és fürdő kád elvezetésére kialakítunk 40-es csövekből egy részt, amelynek egy 100-as összefolyóban kell találkoznia, és innen visszük tovább 100-assal. Ne használjunk olyan megoldást, ahol visszaszűkítjük az elvezetést, mert az összetorlódó szennyvíz, amennyiben nem tud elfolyni, valahol ki fog jönni. A WC-nél adott a méret, hiszen csak az alapján tudunk csészét vásárolni, hogy hol legyen a kivezetője. (Lehet alsó vagy hátsó kivezetés.) Fontos, hogy a PVC csöveket csak egy irányban lehet vezetni.
A vízszintes csatornák lejtése nem lehet 1%-nál több. Oka: azok a szennyvizek, amelyek szilárd anyagot és egyéb anyagot is tartalmaznak, nem keverednek el teljesen. A nagy lejtésnél a víz hamar kifolyik, míg a szárazanyag ott marad, és dugulást fog okozni. Enyhe lejtésnél a víz szép lassan elvezet mindent, így nincs dugulás. Azoknál a csatorna részeknél, ahol már az összes szennyvizet vezetjük, nem lehet hírtelen kanyarokat sem alkalmazni, mivel a "szárazanyagok" nem kanyarodnak jól, és esetleg odatapadnak a kanyar falára. Ilyenkor a 90 fokos kanyar helyett két 45 fokos használható, amely kb. fél méterre legyen egymástól. Használhatunk nagyobb szöget is, az biztonságosabb. A PVC egy életen át kitart, ezért érdemes úgy lerakni, hogy ne keljen felbontani a hibás részek miatt, vagy a dugulások miatt.
A hely szűke esetén, amikor a kanyarok nem teljesen megfelelőek, akkor lehet a csőre merőleges, a felszínig tartó egyenes részt beépíteni, amelynek a tetejére kapható záró fedél, ez lehet a tisztítónyílás. A nagyon hosszú részeknél is célszerű ilyet kialakítani. Később, amikor az egész le van betonozva, akkor a nyíláson keresztül lehet az esetleges dugulásokat elhárítani. A záró fedélnek zártnak kell lennie, hogy a nemkívánatos szagok ne jussak ki. Abban a csőben kell jönnie a szennyvíznek, amelyik a másikba "belemegy", és nem körülötte. A képen látható PVC csöveken és hajlatoknál látod, hogy mindegyik végén van egy kiszélesedő rész, itt jön be a folyadék, nem itt távozik. A kiszélesedésben helyet kap még egy gumi gyűrű is, ez a kisebb szivárgás ellen véd. Mivel nincs nyomás, ezért a technikai megoldása egyszerű, és a fordított szerelésnél nem oldja meg a teljes szivárgás mentességet. A különböző kanyarokhoz külön kell vásárolni elemeket, amelyek eltérő szögekben kaphatóak. A hosszú egyenes részeket 2m-es darabokban lehet megvásárolni, és ezeket egy sima fűrésszel tudjuk méretre vágni. A leeső daraboknál, amelyen már nincs a kiszélesedő rész, nem ajánlott felhasználni. Egyrészt nem drágák, másrészt nem olyan egyszerű összeilleszteni a két azonos átmérőjű csövet. Ha mégis felhasználnád költségtakarékosság szempontjából, akkor így csináld: Amelyik a szélesebb rész lesz, azt melegítsd gázlángon (konyha) állandó forgatás mellett egy rövid ideig. Ettől a PVC meglágyul. Vigyázz, mert meleg! A másik részt bele tudod tolni enyhe forgatással, vagy jobbra-balra forgatás mellett. kb fél perc alatt visszanyeri a keménységét, és rászorul a másik darabra. Legalább 5-10 cm-es fedést alakíts ki, ez a biztos.
Minden csatlakozási résznél tömíteni kell. A nyomás alatt lévő rendszernél ez elengedhetetlen. Amennyiben szabvány szerelvényeket használunk, akkor ehhez kaphatóak tömítőgyűrűk, illetve a menetre tekerhető teflonszalag. Ebből kétféle létezik, a vízhez és a gázhoz való. A menetes részre kell tekerni (amerre a csavart csavarjuk, arra tekerjük a szalagot is, több rétegben). A megszorított anyagokban a teflon kitölti az esetleges apró hibákat, réseket. A lefolyóknál is alkalmazhatjuk. A csatornáknál, amikor a PVC csöveket illesztjük össze, akkor be kell zsírozni az elemeket, vagy szappanozni, mert így könnyebben összecsúsztathatóak. Alkalmazhatunk pluszban szilikont is. Ezt tubusban lehet kapni és tömítésre szolgál, nem ragasztásra.
Bojler
A bojlerek megválasztása nagyon fontos, mindenképp tájékozódjunk a meleg víz igényről. Sokkal kisebb vagy nagyobb térfogatú bojler nem ajánlott. Az éjszakai árammal üzemeltetett bojlerek akkor fűtenek, ha kapnak egy impulzust az elektromos rendszertől. Mivel ez csak naponta néhány alkalom, nem jó meleg víz nélkül maradni. A bojler hideg (feltöltő) és meleg (leeresztő) ágára is érdemes csapot szerelni. Évente egyszer érdemes kitakarítani a vízkő és egyéb leülepedett szennyeződésektől. Ezt akkor tudjuk hatékonyan elvégezni, ha mindkét ágat le lehet zárni, így a vízvezeték rendszer működésben marad. A fűtőszálat pedig ellenőrizni kell, mert ha túlzottan kicsapódnak rá az anyagok, akkor több energiát használ a felfűtéshez, tehát több áramot fogyaszt.
Mosógépek bekötéséhez külön lehet olyan csapokat kapni, amelyek tartalmazzák a mosógép bekötési helyét egy külön elzáróval. Érdemes ilyet beépíteni, így könnyen leszerelhető szükség esetén. Érdemes egyébként mosás után elzárni. Évente legalább egyszer a szűrőt ki kell takarítani, de ha sokat használjuk, akkor többször. Ezt a tapasztalat megmutatja. Ha még most tervezzük a fürdőszoba rendszerét, akkor egy ügyes szerelvényre szeretném felhívni a figyelmet. Lehet kapni a falba szerelhető lefolyó bekötőt kimondottan a mosógépekhez, ennek elhelyezését a mosógép típusa adja meg. Általában 60-80 cm magasan szokták elhelyezni. Azért praktikus, mert akkor a leengedő csövet nem a kádba vagy a csapba kell helyezni. És biztosan nem felejtjük el odatenni mosás előtt. Sok lakás eláztatás emiatt történik.
